egyiptomi kult�ra – M�r Egyiptom t�rt�nelm�nek korai id�szak�ban, az archaikus korban (kb. Kr. e. 3000–2600) kibontakoztak az egyiptomi vall�s �s az egyiptomi �br�zol�m�v�szet jellemz� von�sai, s m�r enn�l is kor�bban megjelent az �r�sbelis�g a hieroglif �r�s form�j�ban. Hab�r az irodalmi alko­t�sok z�me vall�sos t�m�j�, m�r az Els� �tmeneti Kor (kb. Kr. e. 2200–2040) idej�n megjelenik az elbesz�l� irodalom, s az �jbirodalom v�g�n a szerelmi l�ra is. A b�lcseleti gondolkod�s �s a magasan fejlett etika produktuma az �birodalom idej�n megjelen�, s a k�sei korokig m�velt intelemirodalom. Az �p�t�szet, amelynek emblematikus alkot�sai a gizai piramisok, fejlett m�­szaki ismeretekr�l tan�skodik. Egyiptomban igen er�s a hagyom�nytisztelet, s az �r�sbelis�g is j�r�szt ennek a szolg�lat�ban �ll, �m ez nem akad�lyozza az intellektu�lis fejl�d�st, nem g�tja az �j dolgok ir�nti �rdekl�d�snek. Ezt mutatja, hogy viszonylag kor�n megjelenik az egyiptomi tudom�nyoss�g, de ezt mutatj�k az olyan t�rekv�sek is, mint Hatsepszut kir�lyn�nek (Kr. e. 1483–1468) a mai Szom�lia vid�k�re ind�tott kereskedelmi �s felfedez� expe­d�ci�i. K�s�bb II. N�k� (Kr. e. 610–595) �jj��p�ti a N�lus �s a V�r�s-tenger k�z�tti csatorn�t, �s exped�ci�t k�ld Afrika k�r�lhaj�z�s�ra. Egyiptom az �jbirodalom idej�n nagy hat�st gyakorolt Sz�ria–Palesztina v�ros�llamainak kult�r�j�ra, ennek tal�n legnagyobb eredm�nye a f�n�ciai �r�s, amelynek jelei – �s ezen kereszt�l a mai �r�sok t�bbs�g�nek jelei is – egyiptomi �r�sjelekb�l sz�rmaznak. Az �si kult�r�t a r�mai cs�sz�rkor v�g�re felv�ltja a hellenisz­tikus jelleg� kopt kult�ra. Az egyiptomi kult�ra egy saj�tos form�ja jelent meg a mai Szud�n ter�let�n l�trej�tt n�biai kir�lys�gok: Napata (Kr. e. 8–3. sz.), majd ennek folytat�sa, Mero� (Kr. e. 3. sz.–Kr. u. 4. sz.) kult�r�j�ban.