Thot az írás és a tudományok íbiszfejű istene. Általában kezében papirusszal és írónáddal ábrázolják. Alkalmanként páviánként is megjelenik. Attribútumai miatt a görög Hermésszel azonosítják, ezoterikus körökben állítják, hogy személye azonos a későbbi korokban beavatott bölcsként tisztelt Hermész Triszmegisztosszal (Háromszor-Hatalmas Hermész).
Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi pantheonban. Személye a holdhoz is kötődik. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, Ré égi csónakjában, jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredményt valamint ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széth-el vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védő-amulettként haszáltak).
Van azonban még egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem világlik ki egyértelműen az istenség mitológiai szerepéből. Ő a Napbárkában a "Világ Rendjének" őrizője. Ez Ízisz és Ozírisz mítoszának egy epizódjából derül ki. Amikor Izísz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Hóruszt Széth haragja elől, az ifjú istent megmarja egy skorpió. Ízisz annyira kétségbeesetten kezd kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Ez több, mint botrány! A világnak az a rendje, hogy a Napbárka akadálytalanul halad az égi Níluson. Az istenek Thot-ot ugrasztják ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyítja Hóruszt, Ízisz is abbahagyja a zokogást, a Napbárka pedig végre folytathatja útját - ahogy annak világban lennie kell. (Azért útközben Thot-ot még felszedik.)
Kultuszát különösen vizsgaidőszakban ajánlatos ápolni. :-) Nekem bejött! |
Thot, íbiszfejjel, holdas fejdísszel és az írnoki jelvényeivel
Thot I. Szétit üdvözli, mint jóbarátját és egyenrangú istent.
Udzsat-szem: erőteljes amulett, amely segít átvészelni a bajt.
| |