egyiptomi kultra – Mr Egyiptom trtnelmnek korai idszakban, az archaikus korban (kb. Kr. e. 3000–2600) kibontakoztak az egyiptomi valls s az egyiptomi brzolmvszet jellemz vonsai, s mr ennl is korbban megjelent az rsbelisg a hieroglif rs formjban. Habr az irodalmi alkotsok zme vallsos tmj, mr az Els tmeneti Kor (kb. Kr. e. 2200–2040) idejn megjelenik az elbeszl irodalom, s az jbirodalom vgn a szerelmi lra is. A blcseleti gondolkods s a magasan fejlett etika produktuma az birodalom idejn megjelen, s a ksei korokig mvelt intelemirodalom. Az ptszet, amelynek emblematikus alkotsai a gizai piramisok, fejlett mszaki ismeretekrl tanskodik. Egyiptomban igen ers a hagyomnytisztelet, s az rsbelisg is jrszt ennek a szolglatban ll, m ez nem akadlyozza az intellektulis fejldst, nem gtja az j dolgok irnti rdekldsnek. Ezt mutatja, hogy viszonylag korn megjelenik az egyiptomi tudomnyossg, de ezt mutatjk az olyan trekvsek is, mint Hatsepszut kirlynnek (Kr. e. 1483–1468) a mai Szomlia vidkre indtott kereskedelmi s felfedez expedcii. Ksbb II. Nk (Kr. e. 610–595) jjpti a Nlus s a Vrs-tenger kztti csatornt, s expedcit kld Afrika krlhajzsra. Egyiptom az jbirodalom idejn nagy hatst gyakorolt Szria–Palesztina vrosllamainak kultrjra, ennek taln legnagyobb eredmnye a fnciai rs, amelynek jelei – s ezen keresztl a mai rsok tbbsgnek jelei is – egyiptomi rsjelekbl szrmaznak. Az si kultrt a rmai csszrkor vgre felvltja a hellenisztikus jelleg kopt kultra. Az egyiptomi kultra egy sajtos formja jelent meg a mai Szudn terletn ltrejtt nbiai kirlysgok: Napata (Kr. e. 8–3. sz.), majd ennek folytatsa, Mero (Kr. e. 3. sz.–Kr. u. 4. sz.) kultrjban. |